Ezek meg hogy kerülnek ide? Ezt kérdeztük magunktól, mikor Punta Arenas temetőjében sétálva lépten-nyomon délszláv családnevekre akadtunk a sírfeliratok között. A bevándorlás Chilének ezt a részét sem hagyta érintetlenül, egy helyi állítása szerint a horvátok többsége az első világháború után érkezett.
Puerto Madryn és Rio Gallegos között nagyjából 18 óra alatt tettük meg az utat, majd másfél óra várakozás után újra buszra szálltunk, immár Ushuaia felé.
A vonatút nem volt a legpihentetőbb, de legalább az állomás közelében találtunk szállást, a Hormigas (Hangya) Hostelben. Elindultunk felfedezni Bahía Blancát, ami nem tartott túl sokáig, ugyanis egy viszonylag kis argentin városkáról volt szó, tervezett, merőleges utcákkal, központjában a szokásos kis térrel, néhány kávézóval, bolttal és étteremmel.
Érdekes utazás után érkeztünk meg Argentína fővárosába. Aucklandből március másodikán este indultunk, Buenos Airesbe pedig március másodikán délután érkeztünk úgy, hogy közben egy éjszaka is eltelt.